“A tea nem a külvilágot változtatja meg, hanem azt, ahogyan jelen vagyunk benne, és ahogyan kapcsolódunk egymáshoz és a természethez.”

Mi történik egy teaszertartáson?

Az alkalom során háromféle teát kóstolunk, elsősorban ázsiai teákat. A fő irány a kínai és japán teák világa, de igény szerint indiai és herba teákat is készítek. A fehér teák könnyű tisztaságától a zöld teák friss elevenségén át egészen az oolongok összetettebb rétegeiig és a puerhek földelt mélységéig sokféle karakterrel találkozunk. Minden tea több felöntést kap, így fokozatosan érezzük, hogyan változik az illat, az íz és az energia.
A teaszertartás egy élmény, ahol a tea a középpont. A víz, az illat, a csend és a mozdulat mind a jelenlétre hív. Ahogy a tea megnyitja az érzékeinket, a csendből lassan megszületik a kapcsolódás – önmagunkhoz és egymáshoz.

Neked ajánlom, ha szeretnéd megtapasztalni...

milyen érzés a teán keresztül lelassulni és visszatérni a saját ritmusodhoz,
hogyan ad stabilabb belső támaszt a figyelem és a csend,
milyen, amikor a tested és az érzékelésed tisztábban reagál,
hogyan tudsz kapcsolódni a tea által a természet energiájához,
hogyan rendeződik a légzésed és a jelenléted a szertartás során,
mit ad a közös teázás finom közösségi tere,
hogyan hat a különböző teák minősége a hangulatodra és a belső állapotodra.

Tea és természet

A tea levél a hegyekből érkezik, a víz a felhők útját járta be, mielőtt a csészénkbe került volna. A tea ezért nem csak egy növény, hanem kapcsolat: a természet ritmusának sűrített formája. Amikor teázunk, részt veszünk egy nagyobb körforgásban. Lassan átérezzük azt a rendet, amely az élő világot mozgatja, és amelyből mi sem maradunk kil. A tea segít újra belehelyezkedni ebbe a körforgásba és természeti rendbe.

A tea mint
analóg élmény

Napjaink zajában a teázás az egyik legfontosabb analóg tér, ahol megáll az idő. A gőz mozdulata, a víz hangja és a levelek kibomlása visszahívnak a testbe, az érzékelésbe és mély kapcsolódáshoz. A tea tudatot tisztít, segíti a testtudatosságot, és újra összekapcsol a valósággal. A ceremónia egyszerűségében ott van a lényeg: figyelni, jelen lenni, kapcsolódni magunkhoz és a közösséghez.

A tea mint medicina

A tea sok hagyományban gyógyító növény, amely a testet és a lelket egyaránt tisztítja. Wu De, Tea Medicine című könyvében így ír róla:

„A tea nem gyógyít meg, hanem emlékeztet arra, hogy eredendően egész vagy.”

A tea a csendből dolgozik. Nem erővel, hanem finom iránymutatással, amely megnyitja az érzékelést, és helyet teremt a belső tisztulásnak.

Tea az ázsiai hagyományban

A teát a keleti kultúrákban nemcsak italnak, hanem élő szellemnek tartották. A kínai és japán tradíciókban a teaszertartás a jelenlét gyakorlása volt, ahol minden mozdulatnak lelke volt, és minden korty a szív csendjét tükrözte. A tea a taoista és zen szemlélet szerint a természet ritmusát hordozza, és abban segít, hogy az ember visszataláljon saját belső egyszerűségéhez.

A teázás három szintje a kínai hagyományban

Íz – a felszín érzékelése

Az első korty az ízről szól. A levelek karaktere, a tea textúrája, a hő, az illat mind a nyelven és a szájban nyílik ki. Itt még a tea kulináris élmény: megfigyeljük, hogyan nyílik ki, hogyan változik minden felöntéssel.

Érzés – a test válasza

A második szinten a tea már túlmutat az ízeken. Megjelenik a test finom reakciója, a meleget vagy hűvöset hozó áramlások, a légzés változása, a puhább figyelem. Ezt az ázsiai hagyományban tea csínek, a tea energiájának nevezik.

Csend – a tudat tisztulása

A harmadik szint a belső tér. A tea állapottá válik: a figyelem rendezettebb, a gondolatok tisztábbak, a jelenlét egyszerűbb. A hagyomány szerint a „harmadik korty a szellemé”, vagyis a tea a belső csendhez nyit kaput.